:: városunkról
{
körséta
{ gazdaság
{ ipari park
{ közlekedés
{ kultúra, sport
{ történelem
{ híres
szülötteink
{ intézmények
:: eseménynaptár
:: programajánló
{ mozi
{ színház
{ sport
{ egyéb
::
régiónkról
{ kistérségünk
{
hármashatár
{ nemzeti
park
::
vendégváró
{ térképek
{ szálláshelyek
{ éttermek
{ kisokos
:: határtalanul
{ testvérvárosok
{ linkek
:: copyright
{ impresszum
{ jogi nyilatkozat
:: partneroldalak
|
| |
| |
Kulturális
csoportjaink
Szentgotthárd város kulturális életét, programjait a Pannon Kapu Kulturális Egyesület (www.pannonkapu.hu) fogja össze. A Színház épülete (Széll Kálmán tér 7.) a város központjában ad helyet az Egyesületnek, valamint a városi ünnepségeknek, az intézmények programjainak, a színházi előadásoknak, kiállításoknak, stb. Itt található a Turisztikai Információs Központ is, ahol magyar és idegen nyelven is készséggel tájékoztatják a városba látogatókat a helyi és a környéket érintő programokról, látnivalókról, szálláshelyekről, vendéglátóhelyekről - az információnyújtás mellett térképekkel, kiadványokkal, túra- és programajánlatokkal, ajándéktárgyakkal, képeslapokkal is várják az érdeklődőket. A város büszkesége a Mozi (Hunyadi u. 1.), amely 2013. májusától a legkorszerűbb feltételek (2D + 3D) mellett gondoskodik a legújabb és a régi filmek vetítéséről egyaránt.
Szentgotthárd
Város
Fúvószenekara
1906-ban alakult, mint tűzoltózenekar. Alapítója Marót (Mathiasz) Artúr tűzrendészeti felügyelő, gimnáziumi igazgató volt. A zenekar - a II. világháború néhány évét leszámítva - több mint száz esztendeje folyamatosan működik. A fúvószenekar legújabb kori története 1997-ben kezdődött Rápli Róbert karnagy szakmai irányításával. A megújult együttes a hagyományos fúvószenei kultúra ápolása mellett a modern fúvószenei elvárásoknak is igyekszik megfelelni, s mindenekelőtt a közönség igényes szórakoztatását tartja szem előtt. A zenekar repertoárja ennek megfelelően több száz darabbal, klasszikus zenei, örökzöld, jazz, és szórakoztató zenei átiratokkal bővült. Az együttes 1998-tól tagja a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetségnek. A megye és a régió zenekarai mellett számos neves hazai fúvós együttessel tart fenn partneri és baráti kapcsolatot. Rendszeresen koncertezik a szomszédos Ausztriában és Szlovéniában, meghívásoknak tesz eleget Horvátországban, Olaszországban és Németországban. A fúvószenekar 1998 óta minden esztendőben Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Találkozót rendez Szentgotthárdon.
Jelentősebb fellépések, minősítések, versenyeredmények:
2000. április 8. Minősítő hangverseny: Koncert-zene kategóriában Ezüst, Show-zene kategóriában Arany minősítés
2000. augusztus 13. III. Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Verseny, Csorvás - V. helyezés. (A legjobb műsor-összeállítás és a legjobb szólista különdíjak)
2005. április 9. Minősítő hangverseny: Koncert-zene kategóriában Arany, Show-zene kategóriában Kiemelt arany minősítés
2006. április 22. A zenekar centenáriumi hangversenye és ünnepsége
2007. december 29. I. Vas Megyei Fúvósbál és koncert, Szentgotthárd
2008. június 28. I. Sárvári Fúvószenekari Verseny - 1. helyezés (B kategória)
Kitüntetések:
2006-ban a fúvószenekar 100 éves jubileumán a város Díszzászlót adományozott az együttesnek. Ugyanebben az évben közművelődési tevékenysége elismeréseként a zenekar megkapta a Szentgotthárd Városért kitüntetést, valamint Szentgotthárd Város Díszoklevelét. A Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség valamint a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyaránt Elismerő Oklevéllel jutalmazta a fúvószenekart. A megyei közgyűlés 2007-ben a zenekar karnagyának a Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért kulturális tagozata kitüntetést adományozta.
Hangfelvételek:
- A fúvószenekar fennállása 100. évfordulóján CD-lemezt jelentetett meg "100 éves a szentgotthárdi fúvószenekar" címmel.
- Az együttes az alábbi lemezen működött közre: Szentgotthárd zenei élete az ezredfordulón (Takács Jenő Zeneiskola - 2000.)
Szentgotthárd
Város
Vegyeskara
A szervezett fomában történő éneklés írásos
nyomai Szentgotthárdon
a XIX. század végére
vezethetők vissza. Az azóta
eltelt időben az élet
egyéb területeivel együtt
az énekes kultúra is
teljesen átalakult.
A
Művelődési Ház énekkara
1962-ben alakult, majd a 90-es évek
elején
két kórus is működött
a városban, és 1997-ben
ezek egyesítésével
létrejött egy, a város
igényeinek megfelelő kórus
Zleovszki Júlia
vezetésével. Az énekesek
száma jelenleg 35 fő, főleg
amatőrök, de
énekelnek a zeneiskola tanárai és ének
szakos növendékek is.
Repertoárjuk igen széles;
világi és egyházi
komolyzenei művek,
könnyűzenei feldolgozások
egyaránt szerepelnek műsorukon.
Jelen
vannak a városi rendezvényeken és
egyházi ünnepeken. Partnerei
számos magyarországi
kórusnak és kapcsolatot
tartanak fenn a határ
közelében működő szlovéniai és
ausztriai együttesekkel. A 2005-ös
évben vendégük volt
a somorjai Híd Kórus és
a dunaszerdahelyi Szent
György Kórus.
Évente átlagosan 16 fellépésre
vállalkoznak.
2006-os szerepléseik:
Közreműködés a zeneiskola
tanári hangversenyén
(ápr. 5.),
Zalaszentgrót - Kórushangverseny
(máj. 7.),
Hangversenykörút - Szlovákia
(Somorja, Dunaszerdahely máj.
26-28.),
Közreműködés ezüstmisén
- Ausztria (Mariasdorf júli.
2.)
Részvétel énekegyesületi
jubileumi rendezvényen- Ausztria
(Altenmarkt
júli. 2.)
Fő támogatók: Pannon
Kapu Kulturális Egyesület,
Szentgotthárd
Énekegyesület
Elérhetőség: 94-554106;
94-554228
Rábafüzesi
Német
Asszonykórus
1976-ban egy rábafüzesi
tanuló - országos szaktárgyi
versenyre készülve - gyûjtõmunkát
végzett. A régi dalok,
játékok felelevenítésekor
derült ki, milyen hihetetlen nagy
dal és játékkincs
van az idõsek birtokában.
Ekkor határozták el: énekegyüttest
hoznak létre. 1976 õszén
kezdõdtek a próbák.
Az elsõ fellépésre
1977. március 20-án került
sor Felsõszölnökön.
Ekkor még gitárkísérettel énekeltek.
A több mint 25 év alatt
elsõsorban a szûkebb haza
- Rábafüzes és Szentgotthárd
- valamint a megye rendezvényein
lépett fel a csoport. Részt
vettek Szentgotthárd bemutatkozásán
Budapesten és a bécsi
Collegium Hungaricumban. 1985-ben a "Reicht
brüderlich die Hand" országos
versenyen bronz fokozatot értek
el. Énekeltek a szomszédos
ausztriai települések közösségeinek,
akikkel jószomszédi kapcsolatot
alakítottak ki. Állandó szereplõi
a "Heimattreffen" német
nemzetiségi kulturális
bemutatóknak. 1993-ben 3 rönöki
(szomszéd település)
tag belépésével új
szín került a kórusba,
azóta a rönöki Szent
Imre templomban is rendszeresen énekelnek.
Fellépéseik száma
kétszázra tehetõ,
melyet sok-sok próba és
gyakorlás elõzõtt
meg. A megalakulás óta
az volt a céljuk, hogy a Rábafüzesen
(Rönökön) még
meglévõ és fellelhetõ német
népdalkincset felkutassák, összegyûjtsék és átörökítsék
a fiataloknak. Eddig közel 100
dalt sikerült lejegyezni. A csoport
2000 õszén jelentette
meg önálló CD-jét és
kazettáját Hianzischer
Lieder címmel. A kazettán
saját gyûjtésû dalok
találhatók.
Magyarországi
Szlovének
Szövetsége
Szentgotthárdon meghatározó a
szlovén nemzetiség, itt
mûködik a Magyarországi
Szlovének Szövetsége, és
a kistérségben (Felsõszölnökön)
székel az Országos Szlovén Önkormányzat.
A rendszerváltás utáni
politikai légkör kedvezõ lehetõségeket
teremtett a szlovén érdekképviseleti
szervezet megalapításához.
1990. október 27-én fiatal értelmiségiek
egy csoportja véglegesen kilépett
a Magyarországi Délszlávok
Demokratikus Szövetségébõl és
megalakították a Magyarországi
Szlovének Szövetségét.
A szövetség a Lipa (Hársfa)
szlovén egyesületbõl
nõtte ki magát. A szövetség
a magyarországi szlovének érdekeit,
az alkotmányban rögzített
jogait képviselõ szervezet.
Alapszabályában hangsúlyozza,
hogy sajátos eszközeivel
erõsíti és fejleszti
a magyarországi szlovének
identitását és
nemzeti öntudatát. Feladata
az anyanyelv és a kulturális
hagyományok ápolása,
az anyanyelvû tájékoztatás
kiszélesítése.
A Szövetség legfõbb
szerve a közgyûlés,
a napi munkát az elnökség
irányítja. Fõ feladatának
tekinti az anyanyelvi oktatás
színvonalának emelését.
Rendkívül élénk és
gazdag a szlovén nemzetiség
kulturális tevékenysége.
Több kulturális csoport
mûködik mintegy száz
taggal. A Pável Ágoston
Vegyeskar állandó szereplõje
a sentvidi és más nemzetközi énekkari
találkozóknak. Az együttes
1938-ban alakult mint egyházi énekkar,
1985-ig Csabai András, azóta
Variné Trifusz Mária
vezeti. Eredményesen mûködik
s ápolja a szlovén kultúrát
az apátistvánfalvi assszonykórus,
a szentgotthárdi nyugdíjas
klub 1993-ban alakult kamarakórusa,
Korpics László zenekara és
az asszonykvartett, az 1983-ban megalakult
Palcki (törpék) bábcsopor és
a felsõszölnöki néptánccsoport.
Az utóbbi években elindult
az amatõr színjátszás:
1995-ben megalakult a Nindrik-Indrik
színjátszó csoport,
s 1997-ben alakult Szakonyfaluban a
Hagyományõrzõ Tánccsoport,
amely a rábavidéki lakodalmas
szokások felélesztését
tekinti céljának. A magyarországi
szlovén kisebbség eddigi
legnagyobb vállalkozása
az 1998-ban átadott Szlovén
Információs és
Kulturális Központ, amely
konferenciatermet, kiállítótermet és
vendéglátó egységet
tartalmaz. Itt kap helyet a rádió is.
A szlovén nemzetiség és
az anyaország kapcsolatainak
bõvítését
segíti elõ a szintén
1998-ban Szentgotthárdon átadott
Szlovén Fõkonzulátus.
 |
Szentgotthárd szabadidősportja
Alpokalja Kupa:
A szabadidős sportolás jelenkori szentgotthárdi történetének első eleme ez a fedett pályás labdarúgótorna. A Kupa a szentgotthárdi szabadidősport legrégebbi rendezvénye, a Szentgotthárdi Sportcsarnokban 26 éve évről évre kerül megrendezésre a téli hónapokban. Országosan sem sok ehhez hasonló hosszú múltra visszatekintő szabadidősport rendezvény található. A labdarúgótornán részt vevő csapatok száma évről évre megközelíti a harmincat. A torna december elejétől februárig hétvégenként zajlik.
Szentgotthárdi Sportbarátok Egyesülete:
Az 1990-es évek első felében alakult meg az a szabadidősport egyesület, amely az amatőr sportnak nagy lökést adva éveken keresztül sportrendezvény-sorozatot szervezett, évente egy-két futóversenyt (Fut a Gotthárd), egy-két kerékpáros túrát (pl. Lipa túra három ország érintésével), Hársas-tavi úszóversenyt, triatlonversenyként a Hársas-Triatlont és évente egy gyalogtúrát. A szentgotthárdi szabadidősport ekkor éledt fel és ebből nőttek ki olyan szabadidős sportszerveződések, mint a futószakosztály, a Kerékpáros Egylet. A közelmúltban néhány évig az önkormányzat megbízásából a Sportbarátok Egyesülete látta el a városi sportszervezői feladatokat is.
VOSSEN Szentgotthárd Futószakosztály:
A Sportbarátok Egyesülete Szentgotthárd által évente szervezett Fut a Gotthárd futóversenyeken rendszeresen indulókból szerveződött egy kis csapat, akik Woki Zoltán vezetésével a Szentgotthárdi Városi Sportegyesülethez csatlakoztak, ott alakult meg az önálló futó szakosztály. Tagjainak száma közel negyven fő – a kisiskolásoktól a nyugdíjasokig minden korosztály képviselteti magát. Rendezvényeiken azonban ennél jóval több amatőr futó indul. 2003-ban e közösség indította el az 1664-es szentgotthárdi csata emlékére rendezett, Magyarországon is, de Európában is szinte egyedülálló futóversenyt, melynek főfutama Szentgotthárd fő teréről indul és oda is érkezik vissza, közben azonban a futók az egykori csata helyszínén keresztül áthaladnak a szomszédos Ausztriába, ahol felfutnak a csata emlékművéhez, a Schlösselbergre, és onnan térnek vissza Magyarországra. A versenynek ma már Európában is híre van. Ugyanezen közösség hívta életre 2006-tól a CERR-CUP nemzetközi szabadidős futóverseny-sorozatot, ami évente négy magyarországi, négy szlovéniai és öt ausztriai amatőr futóversenyt foglal magában, és az egyes versenyeken részt vevők gyűjtik a pontjaikat, hogy a sorozat végén kupákat és értékes nyereményeket kaphassanak a legjobbak. Európai hírnévre tett szert ez a páratlan kezdeményezés, melynek elindítói a szentgotthárdi amatőr sportolók. A sportolás mellett nagyon fontos az a közösség, amit e futók alkotnak. Közülük került ki, itt tűnt fel, itt fedezték fel Koszár Zsoltot, aki azóta magyar bajnok is lett már. Karsai Márton, Németh Kevin, ifj. Borbély Sándor az utána következő korosztály nagy reménységei, de meg kell említeni az idősebbek közül Somogyi Gábort illetve Woki Edinát, akik szintén szép eredményeket értek el. A futók számára jó gyakorlási helyet jelentenek a Várkert szépen gondozott útjai, a Hársas-tó körül az utóbbi években kiépített tanösvények útjai, a Rába és Lapincs töltései és a Szentgotthárd környéki erdők.
A Csatafutás honlapja: www.csatafutas.tuti.hu
Szent Sebestyén Íjászkör:
Valamikor, úgy 2004. körül a körmendi íjászcsapat íjászbemutatót tartott Rönökön. A bemutatót megnézte a szentgotthárdi Mikos Péter, Mesics Kálmán, Létay Zoltán és Tóka Ferenc is. Tudtak arról, hogy mind a négyen próbálkoznak az íjászattal, és arra gondoltak, hogy mi lenne, ha közösen gyakorolnának. A szót tett követte, és egyiküknél, Zsidán jöttek össze gyakorolni. Hát így kezdődött…
Azóta sok habos víz folyt le a Rábán. Lassan növekedett a taglétszám, majd csatlakoztak a Szentgotthárdi Városi Sportegyesülethez külön íjász szakosztályként. Gyakorlásra a focipálya mögötti területet kapta meg a kis csapat. Áttörést hozott, hogy Rimfel Ferenc plébános úr a csapat rendelkezésére bocsátotta a templom alatti termet gyakorlás céljára. Így már az időjárástól függetlenül tarthattak edzéseket az egyre bővülő íjászok. A névadás is ekkor történt: felvették a Szent Sebestyén Íjászkör nevet.
A taglétszám bővülése mellett a kezdeti rendszertelen gyakorlást felváltotta a tudatos edzés, ami meg is látszott a csapat eredményein, mert az utóbbi 3-4 évben a versenyzők az élvonalba küzdötték fel magukat. Nem volt olyan eredményhirdetés, ahol indultak és gotthárdi ne állt volna a dobogón. Sőt volt olyan verseny is, ahol minden csapattag a dobogón állt. Ezzel sikerült kivívni az íjásztársak elismerését is. Közben az Íjászkör megismertetésére íjászbemutatókon vett illetve vesz részt, amely által Szentgotthárdon és környékén is egyre népszerűbb az íjászat.
Jó kapcsolatuk alakult ki a körmendi Régió Egyesülettel, illetve a göttelsbergi Pincepatkányokkal, melynek eredményeként 2008. évben Barátság Kupa néven megrendezték első, nemzetközi íjászversenyüket, melyen a mostoha időjárási viszonyok ellenére közel száz versenyző vett részt. A versenynek azóta is minden évben volt folytatása.
Az Íjászkör teljesen önfenntartó, fejleszteni a befizetett tagdíjakból, a felajánlott SZJA egy százalékból és a bemutatók bevételeiből tudnak. Az íját és a kiegészítőket mindenki saját maga vásárolja, illetve a bemutatókra és a versenyekre önköltségen utaznak. A szentgotthárdi városi rendezvényeken (gyermeknap, kihívás napja, Szentgotthárdi Történelmi Napok) a csapat ellenszolgáltatás nélkül tart bemutatót, illetve teszi lehetővé az íjászat kipróbálását a városlakók örömére.
A szentgotthárdi íjászok honlapja: sztsebestyenijaszkor.5mp.eu
Szentgotthárdi Kerékpáros Egylet 1896.:
2007-ben alapították meg ezt az egyesületet, melynek 45 aktív tagja van. Komoly, hosszabb túrákat is szerveznek, nemcsak Szentgotthárdon és környékén, hanem a Dunántúlon, Ausztriában, Szlovéniában is. A rendezvényeken nemcsak az egyesületi tagok, hanem bármely érdeklődő részt vehet. Tagjaik között a tizenévesek és a nyugdíjasok is képviseltetik magukat. Az egyesület nagyon jó emberi közösséget is jelent a tagok számára.
Honlap: vasparipa.lapunk.hu
|
|
|
|
|
