:: városunkról
{ polgármesteri köszöntő
{
körséta
{ gazdaság
{ ipari park
{ közlekedés
{ kultúra, sport
{ történelem
{ híres
szülötteink
:: eseménynaptár
::
régiónkról
{ kistérségünk
{
hármashatár
{ nemzeti
park
::
vendégváró
{ térképek
{ szálláshelyek
{ éttermek
{ kisokos
:: határtalanul
{ testvérvárosok
{ linkek
:: programajánló
{ mozi
{ színház
{ sport
{ egyéb
:: copyright
{ impresszum
{ jogi nyilatkozat
:: partneroldalak
|
| |
| |
Kulturális
csoportjaink
Szentgotthárd város kulturális
intézménye a Mûvelõdés
Háza és Színház,
mely több telephelyen végzi
tevékenységét.
A Színház épülete
(Széll Kálmán
tér 7.) ad helyet a városi ünnepségeknek,
az intézmények programjainak,
a színházi elõadásoknak,
kiállításoknak,
stb. A Mûvelõdés
Háza (Kossuth L.u.7.) épületében
folyik a rendezvények elõkészítése,
itt próbálnak amatõr
mûvészeti csoportjaink,
itt tartjuk közhasznú tanfolyamainkat.
Az intézményhez tartozik
még a Kossuth Mozi (Hunyadi
u.1.) valamint hat városrészi
klub.
Szentgotthárd
Város
Fúvószenekara
1906-ban alakult, mint tűzoltózenekar. Alapítója Marót (Mathiasz) Artúr tűzrendészeti felügyelő, gimnáziumi igazgató volt. A zenekar - a II. világháború néhány évét leszámítva - több mint száz esztendeje folyamatosan működik. A fúvószenekar legújabb kori története 1997-ben kezdődött Rápli Róbert karnagy szakmai irányításával. A megújult együttes a hagyományos fúvószenei kultúra ápolása mellett a modern fúvószenei elvárásoknak is igyekszik megfelelni, s mindenekelőtt a közönség igényes szórakoztatását tartja szem előtt. A zenekar repertoárja ennek megfelelően több száz darabbal, klasszikus zenei, örökzöld, jazz, és szórakoztató zenei átiratokkal bővült. Az együttes 1998-tól tagja a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetségnek. A megye és a régió zenekarai mellett számos neves hazai fúvós együttessel tart fenn partneri és baráti kapcsolatot. Rendszeresen koncertezik a szomszédos Ausztriában és Szlovéniában, meghívásoknak tesz eleget Horvátországban, Olaszországban és Németországban. A fúvószenekar 1998 óta minden esztendőben Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Találkozót rendez Szentgotthárdon.
Jelentősebb fellépések, minősítések, versenyeredmények:
2000. április 8. Minősítő hangverseny: Koncert-zene kategóriában Ezüst, Show-zene kategóriában Arany minősítés
2000. augusztus 13. III. Nemzetközi Fúvószenekari és Mazsorett Verseny, Csorvás - V. helyezés. (A legjobb műsor-összeállítás és a legjobb szólista különdíjak)
2005. április 9. Minősítő hangverseny: Koncert-zene kategóriában Arany, Show-zene kategóriában Kiemelt arany minősítés
2006. április 22. A zenekar centenáriumi hangversenye és ünnepsége
2007. december 29. I. Vas Megyei Fúvósbál és koncert, Szentgotthárd
2008. június 28. I. Sárvári Fúvószenekari Verseny - 1. helyezés (B kategória)
Kitüntetések:
2006-ban a fúvószenekar 100 éves jubileumán a város Díszzászlót adományozott az együttesnek. Ugyanebben az évben közművelődési tevékenysége elismeréseként a zenekar megkapta a Szentgotthárd Városért kitüntetést, valamint Szentgotthárd Város Díszoklevelét. A Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség valamint a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyaránt Elismerő Oklevéllel jutalmazta a fúvószenekart. A megyei közgyűlés 2007-ben a zenekar karnagyának a Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért kulturális tagozata kitüntetést adományozta.
Hangfelvételek:
- A fúvószenekar fennállása 100. évfordulóján CD-lemezt jelentetett meg "100 éves a szentgotthárdi fúvószenekar" címmel.
- Az együttes az alábbi lemezen működött közre: Szentgotthárd zenei élete az ezredfordulón (Takács Jenő Zeneiskola - 2000.)
Szentgotthárd
Város
Vegyeskara
A szervezett fomában történő éneklés írásos
nyomai Szentgotthárdon
a XIX. század végére
vezethetők vissza. Az azóta
eltelt időben az élet
egyéb területeivel együtt
az énekes kultúra is
teljesen átalakult.
A
Művelődési Ház énekkara
1962-ben alakult, majd a 90-es évek
elején
két kórus is működött
a városban, és 1997-ben
ezek egyesítésével
létrejött egy, a város
igényeinek megfelelő kórus
Zleovszki Júlia
vezetésével. Az énekesek
száma jelenleg 35 fő, főleg
amatőrök, de
énekelnek a zeneiskola tanárai és ének
szakos növendékek is.
Repertoárjuk igen széles;
világi és egyházi
komolyzenei művek,
könnyűzenei feldolgozások
egyaránt szerepelnek műsorukon.
Jelen
vannak a városi rendezvényeken és
egyházi ünnepeken. Partnerei
számos magyarországi
kórusnak és kapcsolatot
tartanak fenn a határ
közelében működő szlovéniai és
ausztriai együttesekkel. A 2005-ös
évben vendégük volt
a somorjai Híd Kórus és
a dunaszerdahelyi Szent
György Kórus.
Évente átlagosan 16 fellépésre
vállalkoznak.
2006-os szerepléseik:
Közreműködés a zeneiskola
tanári hangversenyén
(ápr. 5.),
Zalaszentgrót - Kórushangverseny
(máj. 7.),
Hangversenykörút - Szlovákia
(Somorja, Dunaszerdahely máj.
26-28.),
Közreműködés ezüstmisén
- Ausztria (Mariasdorf júli.
2.)
Részvétel énekegyesületi
jubileumi rendezvényen- Ausztria
(Altenmarkt
júli. 2.)
Fő támogatók: Pannon
Kapu Kulturális Egyesület,
Szentgotthárd
Énekegyesület
Elérhetőség: 94-554106;
94-554228
Rábafüzesi
Német
Asszonykórus
1976-ban egy rábafüzesi
tanuló - országos szaktárgyi
versenyre készülve - gyûjtõmunkát
végzett. A régi dalok,
játékok felelevenítésekor
derült ki, milyen hihetetlen nagy
dal és játékkincs
van az idõsek birtokában.
Ekkor határozták el: énekegyüttest
hoznak létre. 1976 õszén
kezdõdtek a próbák.
Az elsõ fellépésre
1977. március 20-án került
sor Felsõszölnökön.
Ekkor még gitárkísérettel énekeltek.
A több mint 25 év alatt
elsõsorban a szûkebb haza
- Rábafüzes és Szentgotthárd
- valamint a megye rendezvényein
lépett fel a csoport. Részt
vettek Szentgotthárd bemutatkozásán
Budapesten és a bécsi
Collegium Hungaricumban. 1985-ben a "Reicht
brüderlich die Hand" országos
versenyen bronz fokozatot értek
el. Énekeltek a szomszédos
ausztriai települések közösségeinek,
akikkel jószomszédi kapcsolatot
alakítottak ki. Állandó szereplõi
a "Heimattreffen" német
nemzetiségi kulturális
bemutatóknak. 1993-ben 3 rönöki
(szomszéd település)
tag belépésével új
szín került a kórusba,
azóta a rönöki Szent
Imre templomban is rendszeresen énekelnek.
Fellépéseik száma
kétszázra tehetõ,
melyet sok-sok próba és
gyakorlás elõzõtt
meg. A megalakulás óta
az volt a céljuk, hogy a Rábafüzesen
(Rönökön) még
meglévõ és fellelhetõ német
népdalkincset felkutassák, összegyûjtsék és átörökítsék
a fiataloknak. Eddig közel 100
dalt sikerült lejegyezni. A csoport
2000 õszén jelentette
meg önálló CD-jét és
kazettáját Hianzischer
Lieder címmel. A kazettán
saját gyûjtésû dalok
találhatók.
Magyarországi
Szlovének
Szövetsége
Szentgotthárdon meghatározó a
szlovén nemzetiség, itt
mûködik a Magyarországi
Szlovének Szövetsége, és
a kistérségben (Felsõszölnökön)
székel az Országos Szlovén Önkormányzat.
A rendszerváltás utáni
politikai légkör kedvezõ lehetõségeket
teremtett a szlovén érdekképviseleti
szervezet megalapításához.
1990. október 27-én fiatal értelmiségiek
egy csoportja véglegesen kilépett
a Magyarországi Délszlávok
Demokratikus Szövetségébõl és
megalakították a Magyarországi
Szlovének Szövetségét.
A szövetség a Lipa (Hársfa)
szlovén egyesületbõl
nõtte ki magát. A szövetség
a magyarországi szlovének érdekeit,
az alkotmányban rögzített
jogait képviselõ szervezet.
Alapszabályában hangsúlyozza,
hogy sajátos eszközeivel
erõsíti és fejleszti
a magyarországi szlovének
identitását és
nemzeti öntudatát. Feladata
az anyanyelv és a kulturális
hagyományok ápolása,
az anyanyelvû tájékoztatás
kiszélesítése.
A Szövetség legfõbb
szerve a közgyûlés,
a napi munkát az elnökség
irányítja. Fõ feladatának
tekinti az anyanyelvi oktatás
színvonalának emelését.
Rendkívül élénk és
gazdag a szlovén nemzetiség
kulturális tevékenysége.
Több kulturális csoport
mûködik mintegy száz
taggal. A Pável Ágoston
Vegyeskar állandó szereplõje
a sentvidi és más nemzetközi énekkari
találkozóknak. Az együttes
1938-ban alakult mint egyházi énekkar,
1985-ig Csabai András, azóta
Variné Trifusz Mária
vezeti. Eredményesen mûködik
s ápolja a szlovén kultúrát
az apátistvánfalvi assszonykórus,
a szentgotthárdi nyugdíjas
klub 1993-ban alakult kamarakórusa,
Korpics László zenekara és
az asszonykvartett, az 1983-ban megalakult
Palcki (törpék) bábcsopor és
a felsõszölnöki néptánccsoport.
Az utóbbi években elindult
az amatõr színjátszás:
1995-ben megalakult a Nindrik-Indrik
színjátszó csoport,
s 1997-ben alakult Szakonyfaluban a
Hagyományõrzõ Tánccsoport,
amely a rábavidéki lakodalmas
szokások felélesztését
tekinti céljának. A magyarországi
szlovén kisebbség eddigi
legnagyobb vállalkozása
az 1998-ban átadott Szlovén
Információs és
Kulturális Központ, amely
konferenciatermet, kiállítótermet és
vendéglátó egységet
tartalmaz. Itt kap helyet a rádió is.
A szlovén nemzetiség és
az anyaország kapcsolatainak
bõvítését
segíti elõ a szintén
1998-ban Szentgotthárdon átadott
Szlovén Fõkonzulátus.
 |
Városunk
sportélete
Elnézésüket
kérjük,
a
városi
sportéletrõl
szóló összeállítás
még
kidolgozás
alatt áll. |
|
|
|
|
