:: városunkról
{ polgármesteri köszöntő
{
körséta
{ gazdaság
{ ipari park
{ közlekedés
{ kultúra, sport
{ történelem
{ híres
szülötteink
:: eseménynaptár
:: programajánló
{ mozi
{ színház
{ sport
{ egyéb
::
régiónkról
{ kistérségünk
{
hármashatár
{ nemzeti
park
::
vendégváró
{ térképek
{ szálláshelyek
{ éttermek
{ kisokos
:: határtalanul
{ testvérvárosok
{ linkek
:: copyright
{ impresszum
{ jogi nyilatkozat
:: partneroldalak
|
| |
| |
|
|
Tegyen
egy virtuális körsétát
városunkban! |
|
| |
|
|
| |
 |
|
Szentgotthárdot
a 8-as számú fõközlekedési út
felõl megközelítve
Jakabházán és
Rábafüzesen keresztül érhetjük
el. A két csatolt
település hagyományosan
német nemzetiségû lakói
jelenleg is ápolják
nyelvüket, kultúrájukat.
Rábafüzesen található Magyarország
egyik legfontosabb közúti
határátkelõhelye
Ausztria felé. |
|
|
| |
|
|
| |
 |
|
A
város központja
felé haladva, átmegyünk
a Lahn patak mentén
osztrák- magyar összefogással
kialakított árvízvédelmi
rendszer hídján,
amely egy EU támogatással
megvalósított
program keretében épült
meg. Terveink szerint a 2002-ben átadott árvízvédelmi
vápa területén
néhány éven
belül ifjúsági
parkot hozunk létre.
Utunkat tovább folytatva
a Szentgotthárd- Heiligenkreuz
határon átnyúló ipari
park létesítményei
tûnnek fel az út
mindkét oldalán.
Az autóút mellett
elkülönített
kerékpárút
is található, amelynek érdekessége,
hogy a valamikori "vasfüggöny" nyomvonalán
került kialakításra. |
|
|
| |
|
|
| |
 |
|
A
Rába folyó hídján
haladunk át és
rövidesen a városközpontban
találjuk magunkat.
Balra tekintve a Kapu címû millenniumi
emlékmû tárul
elénk, amelyre Szent
István intelmeit véste
fel az alkotó. |
|
|
| |
|
|
| |
 |
|
Már
messzirõl szembeötlik
Magyarország harmadik
legnagyobb barokk temploma,
amely a város egyik
jelképének
tekinthetõ. A város
barokk temploma és
a kolostor 1748-64 között
készült Franz
Anton Pilgram bécsi építész
irányításával.
Tornya 60,5 m magas. A
kupolák freskóin
id. és ifj. Dorfmeister
István a szentgotthárdi
csatát ábrázolta.
Schrezenmayr Gáspár
ciszterci barát
40 év alatt faragta
ki a fekete intarziás
tölgyfa padokat. A
barokk épületegyüttest
Matthias Grusner laikus
szerzetes és a már
erõsen korosodó id.
Dorfmeister István
freskókkal, Josef
Schnitzler faszobrokkal
díszítette.
A kolostor keletrõl
mutatja a legszebb arculatát.
Az épület belsejében
ezen az oldalon a könyvtár és
az ebédlõ található,
szintén Grusner
falfestményeivel.
|
|
|
| |
|
|
| |
 |
|
A
templomtól északra áll
az úgynevezett magtártemplom.
A XII századi alapokra épített
templomot erõdítménnyé alakították át.
1605-ben az itt dúló csatározások
során felrobbantották,
majd újjáépítése
után plébániatemplom
volt a barokk templom felépítéséig.
1988-óta a városi
színház szerepét
tölti. |
| |
 |
|
A
kolostoregyüttes körül
található a
város legnagyobb közparkja
a Várkert. A helyi
védettséget élvezõ terület
egy angolparkból és
egy jelenleg rekonstrukció alatt álló barokk
parkból áll.
A Várkerthez csatlakozik
a városi strand területe. |
| |
 |
|
A
barokk mûemlékegyüttes
elõtti kisebb parkban
található Széll
Kálmán szobra,
aki meghatározó alakja
volt Szentgotthárd
XIX. századi fejlõdésének. |
| |
 |
|
A
város barokk fõtere
a Széll Kálmán
tér. Itt üzletek és
hangulatos vendéglõk
mellett láthatjuk
az alapító III.
Béla szobrát
is. |
| |
 |
|
A
városkép meghatározó épülete
a Vörösmarty Mihály
gimnázium, amely a
megye elsõ világi
gimnáziumaként
kezdte meg mûködését
1895-ben. |
| |
 |
|
A
város központjától
nem messze találhatóak
a Rába és a
Lapincs folyók. Az
ide látogató kenusok
magyarországi induló állomása
Szentgotthárd. |
| |
 |
|
A
fõtérrõl
a Hunyadi János utcán
haladva a Pável Ágoston
Múzeumhoz érkezünk.
A múzeumban helytörténeti és
nemzetiségi kiállítást
tekinthetnek meg a látogatók. |
| |
 |
|
A
Széll Kálmán
téren található kettõs
körforgalomból
indíthatjuk utunkat
a város és
környékének
megtekintésére.
A máriújfalui
Hársas tó kedvelt
fürdõ és
kirándulóhely. |
| |
 |
|
A
városhoz tartozó Farkasfa
már valódi õrségi
település. Itt
mûködik az Országos
Meteorológiai Szolgálat állomása. |
| |
 |
|
A
fõtéri körforgalomhoz
visszatérve két
irányban hagyhatjuk
el a várost. Rábatótfalu,
vagy Apátistvánfalva
felé indulva egyaránt
a Vendvidék gyönyörû,
természetvédelmi
oltalom alatt álló területe
vár bennünket. |
| |
|
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
|
|
|
