:: városunkról
{
körséta
{ gazdaság
{ ipari park
{ közlekedés
{ kultúra, sport
{ történelem
{ híres
szülötteink
{ intézmények
:: eseménynaptár
:: programajánló
{ mozi
{ színház
{ sport
{ egyéb
::
régiónkról
{ kistérségünk
{
hármashatár
{ nemzeti
park
::
vendégváró
{ térképek
{ szálláshelyek
{ éttermek
{ kisokos
:: határtalanul
{ testvérvárosok
{ linkek
:: copyright
{ impresszum
{ jogi nyilatkozat
:: partneroldalak
|
| |
| |
 |
Gyalogtúra |
 |
Templom |
 |
Horgászat |
 |
Fürdõ |
 |
Határátkelõ |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
Nemzeti
Park |
 |
Emlékmû |
 |
Étterem |
 |
Turista-információ |
 |
Népmûvészet |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
Vasútállomás |
 |
Vízisport |
 |
Színház |
 |
Kerékpáros útvonal |
 |
Evezés |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
Mûemlék |
 |
Szálláslehetõség |
 |
Kórház |
 |
Borvidék |
 |
Benzinkút |
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
 |
|
Alsószölnök
információ:
94/534-006 :: www.alsoszolnok.hu
A Szentgotthárdtól 7 kilométerre
lévõ községben évszázadok óta élnek
együtt szlovének, németek és
magyarok. Az oklevelek elõször
1378-ban említik Felsõszölnökkel
együtt Zelnuk inferior et superior néven.
Az Ausztriában eredõ Rába
Alsószölnöknél lép
Magyarország területére.
Az ide látogatónak érdemes
megtekinteni a templomot, mely 1815-ben épült
klasszicizáló stílusban;
2001-ben felújításra
került. Mellette található a
Mária-szobor, az elsõ és
második világháborús
emlékoszlop, szemben pedig Szent Flórián
szobra. Érdemes felsétálni
a templom mögött található dombra,
ahonnan szép kilátás
nyílik a Rába folyó völgyére és
a határ másik oldalán
elhelyezkedõ osztrák településekre.
Szálláshely: Sátorozóhely,
mely kb. 50 fõ elhelyezésére
alkalmas. WC-vel, zuhanyzóval ellátott.
|
| |
|
|
 |
|
Apátistvánfalva
információ:
94/536-001 :: www.apatistvanfalva.hu
A településre, mely Szentgotthárdtól
7 kilométerre található,
eredetileg a szeres szerkezet volt a jellemzõ,
a házak a szelíd dombokon és
lankákon elszórtan helyezkedtek
el. Az oklevelek elõször 1350-ben
említik a falut, melynek lakói
a 19. század közepéig
a szentgotthárdi cisztercita apátság
jobbágyai voltak. Temploma 1786-ban épült,
védõszentje s egyben a falu
névadója Harding Szent István
cisztercita apát. Igényesen
felújított és átépített
turistaszállójában,
mely szép természeti környezetben
található, kellemes kikapcsolódást
találhat mindenki, aki szereti a fenyõerdõk
illatát.
|
| |
|
|
 |
|
Csörötnek
információ:
94/541-022 :: www.csorotnek.hu
Csörötnek a Rába folyó által
kettészelt kis vasi település.
A falu mind a történelmi Õrség
központjától, mind a legnyugatibb
várostól - Szentgotthárdtól
- 10 km-re fekszik. Hagyományai, szokásai és
nyelve alapján sokan az Õrséghez
sorolják, de szorosabban az un. Rába-vidék
egyik meghatározó települése. Építészetileg
kiemelkedõ szépségû az
1983-ban modern stílusban épült
római katolikus templom és
a mellette elhelyezkedõ - mediterrán
vonásokat magán viselõ -
keresztelõ kápolna. Jelenleg,
a település a környék
egyik közigazgatási, oktatási és
gazdasági központja, amelyet
körjegyzõsége, Magyarlakkal
fenntartott közös iskolája, óvodája,
egészségügyi szolgálata és
kisebb üzemek jellemeznek. Az itt élõk
nagy szeretettel és odaadással
gondoskodnak falujuk értékeirõl,
amiket - vendégszeretetüket bizonyítva
- szívesen ajánlanak a községükbe érkezõknek
is.
|
| |
|
|
 |
|
Felsõszölnök
információ:
94/434-328 :: www.felsoszolnok.hu
Magyarország legnyugatibb települése,
egyben a legnépesebb szlovén
falu - a magyar-szlovén-osztrák
hármas határon fekszik. Lakosságának
90 %-a szlovén nemzetiségû és
itt található az Országos
Szlovén Önkormányzat központja
is.
Felsõszölnököt az oklevelek
elõször 1378-ban említik
latin nyelven (Zelnuk Superior). A III. Béla által
alapított cisztercia apátság
majorjaiból hozták létre
az itt élõ szlovének
azokat a településeket, amelyek
a Rábavidéken máig fennmaradtak,
köztük Felsõszölnököt
is. A falu a dobrai (Neuhaus - Ausztria)
nagybirtokhoz tartozott, mely egészen
a 19.század közepéig a
Batthyányiak kezén volt. Felsõszölnök
történetének legnevezetesebb
személyisége Kossics József
(1788-1867) plébános, aki nyelvész,
történész és néprajzkutató is
volt. Az elsõ magyarországi
szlovén tájmonográfia és
számos kötet szerzõje.
Síremléke a temetõben,
emléktáblája a templom
falán található. Turista útjelzés
vezet a Trianon után felállított
hármas határkõhöz.
|
| |
|
|
 |
|
Gasztony
információ:
94/538-008 :: www.gasztony.hu
A Rába völgyében fekvõ község
nevét a kisnemesi Gasztony testvérekrõl
kapta. Elõzõleg Kövesszarmnak
hívták és Magyarország
akkori nyugati határa - az un. gyepû - õreinek
szálláshelye volt.
Késõbarokk templomának
belsejében II. József korabeli
török feliratos emlékek
találhatók, amelyek egy Balkánon
szolgálatot teljesítõ nagykövet
révén kerültek a helységbe.
A volt Pázmándy-kastély
szintén barokk stílusú,
napjainkban a polgármesteri hivatalnak és
a kulturotthonnak ad helyet.
|
| |
|
|
 |
|
Kétvölgy
információ:
94/436-135 :: www.ketvolgy.hu
Kétvölgy közvetlenül
a szlovén határ mellett elhelyezkedõ kis
nemzetiségi falu. 2002. tavaszától állandó határátkelõhely
mûködik Kétvölgy és
a szomszédos Cepinci (Szlovénia)
között. A falu a szlovén és
az osztrák határ közé ékelõdõ Vendvidékhez
tartozik, mely az ország egyik legértékesebb
természeti területe és
egyben az Õrségi Nemzeti Park
része. A település nagy
kiterjedésû rétekkel övezett
tanyákból áll, amelyeket
hatalmas erdõs területek határolnak.
Ez a településforma a szórványtelepülés,
amely Magyarországon csak ezen a vidéken
található. A kiváló természeti
adottságok, a változatos felszín,
az igazi csend és a nagyszerû levegõ sok
látogatót csalogat a vidékre,
ezért a településen a
közelmúltban számos vendégház épült.
|
| |
|
|
 |
|
Magyarlak
információ:
94/541-000 :: www.magyarlak.hu
Magyarlak község a Rába
völgyének déli oldalán,
Szentgotthárd város keleti
szomszédjaként, szép
természeti környezetben fekszik
az Õrség Nemzeti Park szélén.
A falut északon a Rába folyó,
délen az Alpok egyik utolsó dombvonulata
fogja közre.
A Rába igazi vadvizi világa
régi kedvence a vizitúrázóknak,
akik a faluból vagy annak környékérõl
gyakran indítanak hosszabb-rövidebb
vizitúrákat. A falut másik
oldalról kísérõ dombokat
erdõk és szõlõskertek
borítják, ahol szép
környezetben, kristálytiszta
levegõn lehet erdei sétákat
vagy hosszabb túrákat tenni.
A falu több mint 700 éves, hajdan
a közeli szentgotthárdi cisztercia
apátság szerzetesei alapították
egyik külsõ majorukként
az 1200-as évek elején. Eredetileg
két falu, Magyarlak és Háromház
az 1935-ös egyesüléstol
Magyarlak néven él. A rendezett
szép községnek jelenleg
mintegy 800 fõnyi lakosa van. A hármashatár
közelsége miatt jó kiindulópontja
lehet az Ausztriába, Szlovéniába, Õrségbe
tervezett túráknak, utaknak
is.
|
| |
|
|
 |
|
Nemesmedves
információ:
06 (30) 387-4229 :: www.nemesmedves.hu
Nemesmedves Vas megye legkisebb települése.
Az Alpokalja félreesõ szegletében
nagy kiterjedésû erdõk ölelik
körül. Fõterén második
világháborús német
védõállomás maradványai és
egy orosz T34-es tank, valamint az ország
minden megyéjének emléket állító kopjafa-park és
harangláb a fõ látványossága.
|
| |
|
|
 |
|
Orfalu
információ:
06 (30) 480-1180 :: www.orfalu.hu
Orfalu a legkisebb szlovén település,
jelenleg 58 ember él itt. A Fekete-tó és
környéke - mely a falu határában
helyezkedik el - az Õrségi
Tájvédelmi Körzet egyik
legjelentõsebb, fokozottan védett
területe. Magyarországi viszonylatban
a Fekete-tó és a hozzá hasonló szigetszerûen
elõforduló tõzegmohás
lápok flóra-fejlõdéstörténeti
kuriózumnak számítanak.
Az utolsó jégkorszak utáni,
lassan felmelegedõ, hûvös
klímához kötõdnek.
Területén számos növény- és állatritkaság él.
Máig több misztikus történet
maradt fenn a Fekete-tóról.
" A tó helyén valamikor egy szép kis falu állt,
templommal a közepén. Történt pedig, hogy egy asszony
elkésett a vasárnapi misérõl, mire így átkozódott: "Hogy
süllyedne el ez a templom!" Abban a pillanatban megmozdult a föld,
a templom süllyedni kezdett, vele együtt a falu is. Nemsokára
a valamikori falu helyét összefüggõ vízfelület
foglalta el."
Az idõsek azt mondják, hogy
hétévente, telihold idején
a templomtorony keresztje felbukkan a "tóból".
|
| |
|
|
 |
|
Rábagyarmat
információ:
94/440-019 :: www.rabagyarmat.hu
Rábagyarmat község területének
határa a Rába folyó,
továbbá Csörötnek,
Kondorfa és Hegyhátszentmárton
községek.
A település már az õskorban
is lakott hely volt. A honfoglalás
után a nyugati gyepû egyik katonai õrhelye
létesült a Rábától
délre húzódó dombokon.
A község neve Gyarmat, a Kürt-Gyarmat
törzs nevébõl származik.
Az elsõ írásos emlék
1157-re vezethetõ vissza. Elsõ temploma
az Árpád korban épült.
A falu iskolájáról az
1600-as évek óta vannak adatok.
Az önkormányzat jelenleg 1-8
osztályos iskolát és
egycsoportos óvodát tart fenn.
A község önálló háziorvosi
szolgálattal rendelkezik.
A településen több kereskedelmi és
vendéglátóegység
található. A lakosság
száma közel 900 fõ.
|
| |
|
|
 |
|
Rátót
információ:
94/538-021 :: www.ratot.hu
Rátót község Vas
megye nyugati szélén, a Rába
folyó bal partján található.
Határait délrõl a Lahn
patak mossa, északról a 8-as
fõút övezi. Legjelentõsebb építménye
a Széll Kálmán kastély,
mely mûemléképület.
A parkjában - mely természetvédelmi
terüket - több olyan fa, cserje
található, mely ritkaságszámba
menõ. A falu patak melleti részén
helyezkedik el az Aradi park, a hagyomány
szerint Deák Ferenc, a haza bölcse
egyik itt tartózkodása alkalmával
tizenhárom tölgyfát ültetett
el az aradi vértanúk emlékére.
1992-ben épült a község
lakosságának összefogásával
a római katolikus templom. A templom
modern stílusban, a környék építészeti
hagyományait folytató fa haranglábas,
alacsony, csonka kontyosnak épült.
|
| |
|
|
 |
|
Rönök
információ:
94/538-025 :: www.ronok.hu
A Szentgotthárdhoz legközelebb
elhelyezkedõ község Alsó- és
Felsorönök 1950-es egyesülésével
jött létre. A településen
jelentõs a németajkú lakosok
száma.
Az idelátogatók megtekinthetik
a falun kívül esõ, az
országhatáron elhelyezkedõ neogótikus
Szent Imre templomot. Nemrég állították
helyre, jelenleg kulturális rendezvények
színtere. Régebben kedvelt
búcsújáró hely
volt. Az a hír járta, hogy
az ide zarándokló betegek -
elsõsorban a mozgásszervi sérültek
- meggyógyulnak. Ezért szokás
volt a viasz testrészek áldozása.
|
| |
|
|
 |
|
Szakonyfalu
információ:
94/534-006 :: www.szakonyfalu.hu
Szakonyfalu Szentgotthárdtól
6 kilométerre fekvõ, csak egyetlen
bekötõúton megközelíthetõ falu.
Határának nagy része
- a szakonyfalui erdõtömb - az Õrségi
Nemzeti Park kiemelten védett területe.
Az ide látogatóknak érdemes
megtekinteni a római katolikus templomot,
mely 1922-ben épült és
2002-ben felújításra
került.
A falu érdekessége, hogy sokáig
az ország legnyugatibb pontjaként
tartották számon, bár
a térképre nézve kiderül,
hogy sohasem volt az. Mivel a határsáv
megnyitása elõtt (1990) a ténylegesen
legnyugatibb községet, Felsõszölnököt
nehezen lehetett megközelíteni,
a Magyar Természetbarát Szövetség
az un. "nyugati pontot" a szakonyfalui
erdészház közelében
jelölte meg. E nyugati pont emléke
- a kopjafa - még ma is ott áll.
|
| |
|
|
 |
|
Vasszentmihály
információ:
06 (20) 336-0861 :: www.vasszentmihaly.hu
A község a Vörös és
a Lahn patak találkozásánál
terül el, természeti szépségben
gazdag erdõk övezik, kellemes
kirándulási lehetõséget
nyújtva az ide látogatóknak.
Elsõ okleveles említése
1336-ból származik. Nevét
középkori eredetû, dombokon épült
templomának védõszentjérõl
kapta, mely jelenlegi formáját
a XVIII. század végén
nyerte el, berendezése is ebbol az
idõbõl származik. A
település közel 400 lelket
számlál.
|
| |
|
|
|
|
|
