Ruttkai-Latinovits Napok - Első felvonás

Június 11-én, egy héttel Latinovits Zoltán halálának 40. évfordulója után emlékezett meg Szentgotthárd a színészpárról, akik a XX. századi magyar színház- és filmművészet meghatározó alakjai voltak. A Ruttkai-Latinovits Napok első programja Latinovits Zoltán élete és halála köré épült, amelybe Tarics Péter előadása engedett némi bepillantást. 

Tarics Péter közel három évtizedig kutatta Latinovits Zoltán halálának körülményeit, megvizsgálta a rendőrségi és vasúti jegyzőkönyveket, felkereste a szemtanúkat, rekonstruálta az 1976. június 4-én történt eseményeket ahhoz, hogy feltárja az igazságot a színész haláláról. Tarics Péter elmondta, amikor a kutatást elkezdte, megfogadta, hogy addig nem ír könyvet Latinovitsról, amíg minden lehetséges adatot be nem gyűjt és minden részletet a helyére nem tesz. A szemtanúk állításai, a feltárt bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy Latinovits Zoltán nem lett öngyilkos, hanem baleset érte azon a végzetes júniusi napon. 

Az író beszélt arról a különleges kapcsolatról is, amely Ruttkai Évát és Latinovits Zoltán összekötötte. Hatalmas szerelem volt az övék, amely mindkettejük sorsát megpecsételte. Ruttkai rendkívül jó hatással volt Latinovitsra, remekül ellensúlyozta, amikor a színész - betegsége okán - rosszabb passzban volt. Ezt Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze videóbejelentkezéséből is megtudhattuk, aki felvezette azt a filmet, amelyben együtt szerepelt a Sebő-együttes, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán és Weöres Sándor. A Kőbékát 1976-ban, Latinovits halálának évében vették fel, Sebő Ferenc elmondása szerint a színész a felvétel idején betegségének rosszabb szakaszát élte.

Negyven év telt el azóta, hogy Balatonszemesen elgázolta a vonat Latinovts Zoltánt, s harminc éve lesz, hogy Ruttkai Éva is az égi színtársulathoz szerződött.  Szeptemberben, a Ruttkai-Latinovits Napok következő programján a színésznőről tudhatunk meg érdekességeket - többek közt lányától, Gábor Júliától. 

Fotó: Lendvai Emil