Interaktív városnézés
Interaktív városnézés
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szentgotthárdi Honismereti Klub
Szerelmesek Fesztiválja
Szerelmesek Fesztiválja
Történelmi Napok
Történelmi Napok
Szentgotthárdi Hadiösvény
Szentgotthárdi Hadiösvény
Kaland és Játék
Kaland és Játék
Közérdekű telefonszámok
Közérdekű telefonszámok
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Jooble - Álláslehetőségek a környéken
Szentgotthárd lap
VIII. évfolyam 1. szám
Kiemelt hírek

A település képe, az ott lakók tükörképe

A település képe, az ott lakók tükörképe
2018. január 26. péntek, 11:07

Szentgotthárd Településképi Arculati Kézikönyve és településkép-védelmi rendelettervezetének munkaanyagáról tartott lakossági fórumot január 19-én, a Refektóriumban Kiss Gábor a város főépítésze. A vetített képekkel illusztrált előadás, talán még azoknak is tartogatott újdonságot, akik korábban azt hihették, jól ismerik a várost és környékét.

Kiss Gábor főépítész, röviden összefoglalta a településképi arculati kézikönyv és a településkép-védelmi rendelet előkészítésének jogi és hatósági előzményeit. Tavaly kezdődött a munka, figyelembe vették a témához kapcsolódó, s már meglévő helyi önkormányzati rendeleteket, dokumentumokat. Az épített és természeti környezetet, a tájegységet, a településképet kísérlik meg föltérképezni, és javaslataikat megfogalmazni. Előadása során többször hangsúlyozta, a több mint félév alatt végzett munkával összeállított dokumentum, pillanatnyi állapotot tükröz, ha visszatekintünk Szentgotthárd történetére, láthatjuk, hogyan változott a város évtizedek alatt is. A város és a hozzá szorosan kapcsolódó 9 település tájegységet alkotva, együtt fejlődött. A természetvédelmi területen található tájépítészeti örökség védelme, nem lehet a technikai fejlődés gátja.

Meghatározták, hogy hol találhatók a városban országos és helyi emlékek, hol húzódik régészetileg értékes a terület, a városhoz csatolt egykori falvakban a népi építészet még fellelhető emlékei. Kiemelte Farkasfát, amely telekszerkezetével, régebbi épületeivel ma is híven őrzi a múltat. (megtalálhatók még a házakhoz tapasztott lugasok is, amelyek a korábbi szőlőművelésre emlékeztetnek, a filoxéra-vész pusztított a 19. században). Rábafüzesen a hianz, Rábatótfaluban a szlovén (vend) építészeti hagyományt követték. A mai építkezéseknél érdekes megfigyelni, hogy időnként megtartják a régi épületet és elé, vagy mögé építik az új családi házat.

Szentgotthárd belvárosa hozzávetőleg 150 éve, több intenzív szakaszban alakult ki, az iparosodás húzta maga után a változásokat. A főépítész kiemelte, a történelmi városrész megőrzése továbbra is kiemelt feladat. A városmag köré a kertvárosi részek a 30-as 40-es években jöttek létre, a 70-es 80-as években az új iparosítás korszakában húzták fel az emeletes házakat. Az 1900-as évek elején épült gyárakat is nagy műgonddal tervezték, ha ma a régi épületekre tekintünk, láthatjuk, hogy mennyire eltérnek, az újkori „dobozolásoktól”, az „egyszerűsített” mai gyárépületektől.

Szentgotthárd nagy előnye a szép természeti környezet, a hasonló kisvárosok közül is kiemelkedik a nagy zöld felületekkel, amelyek az intézmények udvarán, az utcákon, parkokban is visszaköszönnek. A város jól használható természeti kincse a Rába, de élőbb kapcsolatot lehetne kialakítani a kisebb patakok (Zsida patak, Szentgotthárd patak) környezetével is, a ma még elhanyagolt partokon akár kisebb parkokat is kialakíthatnának. Szép környezetben fekszik a mesterségesen kialakított Hársas-tó Máriaújfalu határában.

Kiss Gábor elmondta, hogy ajánlásokat is megfogalmaztak a dokumentumokban. Szentgotthárd és a hozzá tartozó településeken továbbra is jellemző marad a szeres és szertelen építkezés, nincsenek egységes utcaképek (egy-két „szépen beállt” utcától eltekintve). Az építkezéseknél fontos, hogy a tájba, a terepbe illeszkedő épületek készüljenek, az általános örökségeket pedig jó lenne megőrizni. A városias területen meghatározza a jövőképet a tömbök, a társasházak beillesztése a már beállt utca- és telek struktúrákba. „A településkép nem valami elvont fogalom, amiért valaki, vagy valakik majd felelősök lesznek, és kötelezően foglalkoznak vele, a település képe az ott lakók tükörképe, közérdek hogy foglalkozzanak vele.”

A főépítész előadása végén megköszönte mindazok segítségét, akik a szerteágazó munkában részt vettek, külön köszönetet mondott a Szentgotthárdi Honismereti Klubnak, amely újabb épületek és homlokzatok helyi védelmére tett javaslatot.

A lakossági fórum végén kérdezni lehetett, a várost csúfító két épületről, a belvárosi egykori turistaszállóról és az évtizedek óta üresen álló, rábafüzesi határátkelőről kérdeztek. Kiss Gábor elmondta, egyik épület sincs a helyi önkormányzat tulajdonában, a romos turistaszálló tulajdonosára már több alkalommal szabtak ki bírságot.

Szerző: Treiber Mária