Szentgotthárd sportjának 130 évét ünnepelték
Kis ünnepség keretében emlékeztek meg december 10-én Szentgotthárd sporttörténetének 130. évfordulójáról, ez alkalomból emlékérmeket és emlékplaketteket is átadtak.
A Széchenyi általános iskola aulájában megrendezett ünnepségen Gaál Ákos, a város ifjúsági- és sportreferense köszöntötte a részvevőket, majd átadta a szót Huszár Gábor polgármesternek. A polgármester elmondta, hogy a 130 éves múltról igen sok mindent lehetne elmondani, ő mégsem erről szeretne most beszélni. Az egykori Filmmúzeum tévécsatornán ugyanis látott egy portréfilmet Kiss György Lajosnéról, akit 2014-ben 100 évesként köszöntöttek. A kiváló sportlövő 123 egyéni bajnoki címmel büszkélkedhet. Mellette más sportokat is űzött. Az utóbbi évtizedekben is aktív. Ő mondta, hogy az igazi sportoló soha nem adja fel, s ha már a sportágában nem tud eredményeket elérni, más célt keres magának, amit igyekszik meg is valósítani. A polgármester utalt rá, hogy a sportolók eredményét azok, akik a pályán kívül vannak, az örömükkel tudják meghálálni. Például a labdarúgó EB-n a magyar csapat szereplése egységbe fogta az embereket, közösen tudott az ország örülni és lelkesedni. Az elmúlt történelmi időszakokban mindig volt olyan helyi sportolókhoz fűződő siker, eredmény, amely megdobogtatta a szentgotthárdiak szívét, büszkék lehettek rá. Ezt a hagyományt kell ápolni, s akkor még több ok lesz az ünneplésre 150-200 év múlva is. Huszár Gábor örömét fejezte ki, hogy édesapja és ő is valamit hozzátehetett Szentgotthárd város 130 éves sportéletéhez.
Csuk Alajos, a megemlékezés kezdeményezője – aki sportolóként és sportvezetőként is letette névjegyét a városban – megpróbálta áttekinteni a 130 év történetének hatalmas anyagát, rengeteg nevet, dátumot, eredményt felsorolva. Kiderült, hogy 130 éve a sportszerető emberek hozták létre a szentgotthárdi egyleteket, kezükbe véve a sportágak fejlesztését, a versenyek megrendezését. 1886-ban már megalakult a Korcsolya Egylet, majd 1894-ben a Kerékpáros Egylet, de volt ródlizás, síelés is. 1902-ben jött létre az első, több szakosztályt is tömörítő szentgotthárdi sportegyesület. Ekkor lett egyre népszerűbb a labdarúgás, s 1912-ben játszották az első labdarúgó mérkőzést a településen, amelyen 600 néző szurkolt. Az I. világháború után, az 1920-as években a sportot nemzetmentő célból tartották fontosnak. 1933-ban alakult meg a legpatinásabb, legismertebb egylet, amit a tornászok hoztak létre. 1946-ban szerveződött a Munkás Sport Egyesület, elsősorban kaszagyári sportolókkal. 1947-ban pedig a Dohánygyár Sport Egyesület fuzionált a selyemgyárival, így már két nagy egyesület működött. Selyemgyár Sportegyesület 1950-ben a Szentgotthárdi Vörös Lobogó nevet vette fel. Ebben az időszakban a legnépszerűbb sportágak a kézilabda, a labdarúgás, a sakk és az asztalitenisz volt. 1947-48-ban a női nagypályás kézilabda csapat a legmagasabb osztályban kezdett. 1957-ban szerveződött újjá a női kispályás kézilabda csapat. A férfi kézilabda csapat igazi fejlődését 1970-től számíthatjuk, Textiles néven. A Szentgotthárdi Kézilabda Klub 1992-ban az Áfész SE-ből alakult meg. 2015-ben a csapat a 4. helyen zárta az NB II-es bajnokságot. 2015-ban pedig megalakult a Szentgotthárd-Máriaújfalu SE kézilabda szakosztály.
Visszatérve a régmúlthoz, 1978-ban jött létre a Szentgotthárdi Munkás Sportegyesület. 1998-ban új nevet vettek fel, a mai Szentgotthárdi Városi Sportegyesületet. Az NB. II-es labdarúgó csapat 2000 tavaszán finanszírozási gondok miatt feloszlott, de a következő évben újjászervezve a megyei bajnokságban újra indult. Új, futószakosztály is alakult a városban Woki Zoltán vezetésével. Meg kell említeni a múltból a több szép sikert elért röplabda szakosztályt is, amely 1973-ban szűnt meg. A sakkozók Szentgotthárd-Alsószölnök néven az NBI/B-ben szerepelnek. A tekecsapat a legmagasabb osztályban képviseli a várost. Nagy nemzetközi sikereket elért nevek is kötődnek a településhez, mint például Doncsecz József kötöttfogású birkózó, Dancsecs Bojána kick-boksz világbajnok, Gécsek Tibor és Pars Krisztián kalapácsvetők, utóbbi a város díszpolgára is. A városi sportélet szervezésében, a sportlétesítmények építésében nagy szerepet játszottak az egykori neves vállalatok, ahogy a helyi áfész is. Az elmúlt évtizedekben is több sportlétesítménnyel gyarapodott a város. Az 1980-as években komoly tanácsi hozzájárulással megkezdődött a sportpálya rekonstrukciója. 1985-ban átadták a városi sportcsarnokot. 2015-ben műfüves pályát avattak. 2016-ban pedig átadták a tekecsarnok új öltöző és kiszolgáló együttesét. Ami a rendezvényeket illeti, a teljesség igénye nélkül: 2015-ben rendezték meg a XXX. Alpokalja Kupa teremlabdarúgó tornát. 2016-ban 22. alkalommal volt Arany János ifjúsági kézilabda torna. Ebben az évben 14. alkalommal indították el a Történelmi Napok keretében a Csata Emlékfutást.
Csuk Alajos azzal fejezte be visszaemlékezését, hogy felemelő érzés azt tapasztalni, hogy a sportnak jelenleg is ugyanolyan meghatározó szerepe van a városban élők életében, mint a múltban. Majd javasolta, hogy az időközben elhalálozott sportolók, sportvezetők, szurkolók emlékének, egyperces néma felállással adózzanak. Az ünnepélyes eseményen sportolóknak, sportvezetőknek, aktivistáknak adtak át emlékplakettet és emlékérmet. A megjelentek nevében Császár Tamás mondott köszönetet az ünnepség megrendezéséért, a szervezők munkájáért. Az aulában pedig megtekinthették Szentgotthárd 130 éves sportéletéről szóló, gazdag és sokrétű kiállítást.
Szerző: Lendvai EmilForrás: Szentgotthárd Város Önkormányzata