:: városunkról
{ polgármesteri köszöntő
{
körséta
{ gazdaság
{ ipari park
{ közlekedés
{ kultúra, sport
{ történelem
{ híres
szülötteink
:: eseménynaptár
:: programajánló
{ mozi
{ színház
{ sport
{ egyéb
::
régiónkról
{ kistérségünk
{
hármashatár
{ nemzeti
park
::
vendégváró
{ térképek
{ szálláshelyek
{ éttermek
{ kisokos
:: határtalanul
{ testvérvárosok
{ linkek
:: copyright
{ impresszum
{ jogi nyilatkozat
:: partneroldalak
|
| |
| |
Brüsszel |
|
 |
Szentgotthárd ügyét tárgyalta az EP Petíciós Bizottsága |
> 2009.10.02. |
 |
| Forrás: Polgármesteri Hivatal |
Viniczay Tibor polgármester beadványa és beszéde:
Tisztelt Bizottság!
Köszönöm, hogy részletesen megismerték beadványunkat, köszönöm, hogy ilyen remek emberek foglalkoznak velünk, és ilyen kitűnő munkát végeznek.
Köszönöm a lehetőséget, hogy gondolataimat ebben a 4-5 percben meghallgatják.
Mielőtt belekezdenék, engedjék meg, hogy elmondjam, mi magyarok azért is örülünk európai uniós tagságunknak, mert az EU azt a bizonyosságot jelenti számunkra, hogy Európában mindenütt Európa van.
Talán Önök között is szép számmal akadnak, akik már hallottak a Heiligenkreuz-i hulladékégetővel kapcsolatos széleskörű társadalmi tiltakozásról. Ez a tiltakozás vezetett oda, hogy az ügy az Önök asztalára került.
A heiligenkreuzi hulladékégető beruházás ellen benyújtott magyar petíció a következők miatt is taglalja a Közösség környezetvédelmi jogszabályainak, és alapelveinek megsértését.
1. A szóban forgó beruházás nem a burgenlandi hulladékkezelés korszerűsítésére, továbbfejlesztésére irányul, hanem egyértelműen energiatermelő vállalkozás, amely a tüzelőanyagul szolgáló hulladékot piaci alapon, meg nem határozott helyekről (országokból) szerzi be. Ez a beruházás tehát nem tekinthető környezetvédelmet szolgáló vagy a burgenlandi hulladékgazdálkodás fejlesztését célzó beruházásnak, hiszen Burgenland tartomány 2006-ban aktualizált hulladékgazdálkodási terve sehol nem említi, hogy Burgenland tartományban egy hulladékégetőt kívánnak tervezni, nincs szó sem a helyszínről, sem a termikusan hasznosítani kívánt hulladékmennyiségekről, azok gyűjtéséről, szállításáról stb.
A fentiekből egyértelműen következik, hogy sérül az európai uniós hulladékgazdálkodás egyik alapelve, a közelség elve (2008/98/EC direktíva 16. cikk (1) és (3) paragrafus), ugyanis a hulladékégető mű évi 325.000 tonna égetési teljesítményéből mindössze 35.000 tonna származna Burgenlandból. Ebből következik, hogy bizonyosan létezik a hulladékok keletkezési helyéhez lényegesen közelebb fekvő hasznosítási és ártalmatlanítási létesítmény.
A tervezésnél és méretezésnél egy feltételezett átlagos hulladék fűtőértékkel, összetétellel, szállítási távolsággal számoltak, és semmi garancia nincs arra nézve, hogy a ténylegesen beszállításra kerülő hulladékok hosszú távon megfelelnek a feltételezett kritériumoknak.
Összefoglalva, véleményünk szerint egy üzem energia igényének költséghatékony kielégítése vagy annak szándéka nem lehet olyan indok, ami felülírja a közelség elvét.
2. Tisztelt Petíciós Bizottság!
Az illetékes hatóságok kötelesek biztosítani a levegőminőség tekintetében a PM10 napi és éves határértékeinek betartását. Az AT01 levegőminőségi zóna, mely magában foglalja a kérdéses területet, túllépi a PM10 határértéket. Azonban az osztrák hatóságoknak az Európai Parlament és Tanács 2008/50/EK Irányelve 22. cikkének rendelkezései alapján benyújtott, részletesebb információkat tartalmazó értesítése szerint a határérték túllépése a zóna északi részére korlátozódik, és nem terjed ki a kérdéses területre. Az uralkodó széljárás ugyanakkor azt jelzi, hogy a létesítmény által kibocsátott szennyezés jelentős része Magyarország területére kerül, azon területre, mely már eleve küzd a PM10-es határérték túllépésével. Az Osztrák Környezeti Hatástanulmány ezzel szemben azt állapítja meg, hogy a koncentráció szint növekedése marginális és elsősorban az osztrák oldalon érezhető.
Kiemelném, hogy a Tisztelt Bizottság állásfoglalása is utal arra, hogy nincs információ a tervezett közlekedési fejlesztés PM10 szintre gyakorolt hatásáról.
A magyar hatásvizsgálatok, és szaktárca véleménye ugyanakkor, hogy az energiahatékonyság növelése újabb üzemek létesítését generálja. Az új üzemek által kibocsátott szálló por kibocsátásainak összegződése Szentgotthárd város PM10 terhelésének fokozódásához, a határérték túllépések számának fokozódásához, és a Natura2000-es terület ellehetetlenüléséhez vezet!
A Tisztelt Petíciós Bizottság ehhez kapcsolódó megállapításaiból is kitűnik, hogy a Környezeti Hatástanulmány megállapításai a levegőszennyezés tekintetében ellentmondásosak, nincsenek szinkronban a magyar szakértők által készített szakvéleményekkel.
3. Az igaz, hogy a hulladékégető mű a megadott technológia és garantált emissziós értékek alapján meg tud felelni a 2000/76/EC hulladékégetésre vonatkozó irányelvnek, azonban véleményünk szerint a füstgáztisztítási technológia már nem felel meg az elérhető legjobb technika (BAT) követelményeinek.
A Tisztelt Bizottságnak is elküldött anyagban összehasonlítottuk a Heiligenkreuz-i Égetőmű garantált emissziós értékeit a közelmúltban Bécsben üzembe vett Wien-Pfaffenau-i Égetőmű ténylegesen mért átlagértékeivel:
Véleményünk szerint a Pfaffenau-i Égető valóban jól reprezentálja az elérhető legjobb technika által biztosítható minimális emissziós értékeket.
Ezzel szemben a heiligenkreuz-i emissziós értékek több szennyező tekintetében már nem felelnek meg a BAT követelményeinek.
Ezen véleményünket alátámasztja a jelenleg az Európa Parlament által második olvasatban tárgyalt Industrial Emissions Directive (IED) célkitűzése is, miszerint a hatóságok a jövőben az engedélyeknél ne elégedjenek meg a 2000/76/EC hulladékégetési irányelvben foglalt emissziós határértékek betartásával, hanem követeljék meg a BAT által meghatározott sávon belüli értékek elérését.
Mindezek alapján az a határozott álláspontunk, hogy az említett konkrét Uniós alapelvek megsértése miatt az Osztrák engedélyezési dokumentációk felülvizsgálata indokolt.
Tisztelt Bizottság!
Biztos vagyok abban, hogy Önök nemcsak a helyén, hanem nagy körültekintéssel kezelik majd ezt az ügyet.
Magyarországon, Szlovéniában, nálunk a hármas határ vidékén sok szem szegeződik most Brüsszelre, sokan tekintenek reményteli szívvel az Önök nagyra becsült munkájára.
Az Önök bölcsessége majd megítéli, hogy miképp érinti egy mega-szemétégetőmű megépítése egy ökoturizmusra épülő térség jövőjét. Az Önök bölcsessége majd megítéli, vajon lehet-e szabályos eljárási keretek között egy ilyen jellegű környezeti ártalmakat okozó beruházást egy természetvédelmi terület szíve közepébe építeni. A jóhiszeműséget nem vitatjuk el senkitől, érdekeinkért kiállnunk azonban kötelesség.
Az Önök bölcsességére bízom, hogyan értékelik azt az eljárást, amely egy idegenforgalom fejlesztéssel foglalkozó település, és az Európai Bizottság által a 10 legjobban fejlődő vidéki desztináció, az Őrség mellé tervez egy 350 ezer tonna kapacitású hulladékégetőt. Vajon hasznos-e egy teljes társadalmi elítéléssel, népszavazáson 97%-ban elutasított beruházást így előkészíteni?
Mindezek ellenére én mégis azt kérem Önöktől, hogy ne csak két szomszéd vár perlekedését lássák az ügyben. Mert ez az ügy egyedülálló precedens értéket is rejt magában.
Ez az ügy napnál világosabban rávilágít, hogy míg a 21. század Európája a régiók Európáját jelenti, aközben előfordulhat, hogy regionális központ szerepét betöltő városnak semmi beleszólása sem lehet egy tőle karnyújtásnyira építendő szemétégető monstrum megvalósításába.
Sokakban joggal vetődik fel a kérdés, hogyan lehetséges, hogy egy körrel jellemezhető hatásterület egyharmadán illetékes állam szakhatósága önállóan egyedül dönt, a kétharmad területen található másik két állam szakhatóságainak, társszervezeteinek egyetértése nélkül?!
Jelenleg úgy fest a helyzet, hogy miközben a határokat légiessé, 21. századivá tettük, aközben az eljárások tekintetében a 19. de jobb esetben a 20. században vánszorgunk.
Ez az ügy tehát precedens értékűen bizonyítja, hogy az ilyen jellegű kérdések kezelésére az Európa Uniós szabályozási környezet még nincs teljesen felkészülve.
Egy ilyen helyzetben magától adódik a kérdés: nem volna ésszerű, mi több, szerfelett szükséges egy olyan szabályozás kialakítása, ami bizonyos esetekben a közigazgatási eljárásokban a regionális korporáció szükségességét irányozza elő?
Meggyőződésem, hogy egy ilyen jellegű, a 21. századi régiók Európájához méltó Uniós szabályozási környezet hatásosan oldhatná meg az összes ilyen jellegű problémát. Így nemcsak abban a régi európai szokásban bízhatnánk, hogy nem hordjuk a saját szemetünket a szomszéd kertjébe, hanem abban az erős európai tradícióban is, hogy érdekkonfliktusaink megoldásának szabályozott medre van valamennyi ügyben.
A beszéd alatt vetített prezentáció: Viniczay Tibor prezentációja (powerpoint, 20MB)
|
|
|
|
